Összefoglaló a tegnapi KaminoKupa-szereplésünkről.

    Mint azt már megszokhatjuk lassan, mi nyitottuk a tornát, 8:00-kor a Labdakertben a Békás Grund együttese ellen. Egyetlen váratlan húzással vágtunk neki a találkozónak, mégpedig, hogy kapusunk, Molitorisz Gergely helyett ezúttal Barát Dávid, egyik védőnk őrizte a portánkat! Ismeretlen ellenfél lévén nem ugrottunk neki ellenfelünknek, vártuk, hogy megmutassák, milyen csapat is valójában. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy rájöjjünk, verhetőek! Elkezdtünk mi is támadni, jöttek a lövések, de semmi nem akart beakadni.  És akkor jött a szokásos… Egy gól a semmiből, de persze nem tőlünk. Egy középre érkező labda ment el mindenki feje fölött, lepattant a gyepre, és a kapufára pattanva egy ott sétáló játékosuk a hálóba juttatta a labdát. 0-1! Ez jelentette számunkra a fordulópontot a csoportban, mivel úgy érkeztünk meg erre a kupára, hogy tovább Kell jutnunk, és tovább is fogunk jutni! ÉS elkezdtünk ezért tenni is! Elkezdtünk egy nagyobb fokozatra kapcsolva támadni, aminek meg is lett az eredménye, Szani takarásból eleresztett lövése utat talált a kapuba! 1-1! Ezzel véget is ért a félidő. A második félidőben sem lazsáltunk, az ellenfelet folyamatos nyomás alá helyezve támadtunk, sok labdaszerzéssel, bár kisebb hibák is azért előfordultak, de akkor ott volt nekünk Dávid, aki bravúrokkal segítette meccsben tartani a csapatot. És pár perccel a vége előtt beérett a munka gyümölcse! Henézi szerzett labdát a félpályán, 2 az 1 ellenben vezethettük a labdát a kapura a vezetésért! Csapatkapitányunk továbbpasszolta a labdát 9-esünknek, aki pimasz módon elhúzta a kapus mellett a labdát és megszerezve 2. gólját is a mérkőzésen, megfordítottuk, és egyben meg is nyertük az első meccsünket! 2-1!

    A második meccs, a Marussia csapata ellen tűnt első ránézésre a legkönnyebbnek (félreértés ne essék, nem néztük le egyik ellenfelünket sem!), szerencsénkre ez így is lett. Erre a meccsre már megszokott kapusunk állt a kapuban.  Sok dolga nem akadt a mérkőzésen, talán kétszer-háromszor kellett kidobáson kívül a labdához érnie. „Kollégájára” ez nem volt elmondható, mert nem hagytuk nyugodni, folyamatosan támadtunk, mert tudtunk, hogy ha nyerünk, közelebb leszünk a továbbjutáshoz, mint valaha. 0-0-s félidő után ennek eleget is téve, ismételten egy letámadásból az ellenfél térfelén, az oldalvonal mellett léptünk bele az ellenfél passzába, ami pont az elől settenkedő Henézinél kötött ki, aki egy átvétel után éles szögből a rövid felsőbe bombázta a labdát! 1-0! Ezután sem álltunk le, bár az utolsó passzok nem akartak sikerülni, vagy el sem jutottunk addig, mégis, lemásolva az előző mérkőzésen szerzett győztes gólunkat, Henézi Szaninak passzolja a labdát 2 védő között, aki hidegvérrel ismétli meg elhúzós cselét a kapus mellett és dönti el a mérkőzést! 2-0! Szinte biztos volt a továbbjutásunk!

    Ezután a meccs után jött számunkra egy fontos meccs. A szintén 6 pontos Hanyatt SE és a Békás Grund játszott egymással. Számunkra a legjobb eredmény a döntetlen lett volna, ami majdnem sikerült is. Pesszimista természetünkre alapozva aggódtunk, hátha kialakul egy olyan végeredmény, hogy ismét a gólkülönbség fog számítani, és a papíron legerősebb csapattal még nem is játszottunk! Ha viszont nyer a Hanyatt SE gárdája akkor az utolsó meccs már csak arról fog dönteni, hogy ki lesz a csoportelső. Szenzációs mérkőzésen a Békás Grund 2-0-s vezetésről bukta el a mérkőzést, az utolsó percekben sikerült megfordítani a mérkőzést a későbbi ellenfelünknek!

                Elérkeztünk az utolsó csoportmeccsünkhöz, ahol „feltehettük volna a pontot az i-re”, ha nyerünk és csoportelsőként megyünk tovább. Hasonló erőket képviselt a két csapat, felváltva jöttek a támadások, és a kontrák, valamint a védések és a lövések. Mindkét csapatnak megvoltak a lehetőségei, talán még azt is kimondhatjuk, hogy megnyerhettük volna a mérkőzést, de csak egy Henézi kapufáig jutottunk. Talán kicsit visszafogtuk magunkat a biztos továbbjutás tudatában, de összevetve egy igazságos 0-0-t játszottunk a Hanyatt SE együttesével.

                Így a második helyen mentünk tovább 3 győzelemmel és 1 döntetlennel, valamint 4-1-es gólkülönbséggel az első Hanyatt SE megegyező pontszámával, azonban 5-2-es gólkülönbségével.

    Végre sikerült továbbjutnunk, és nem is akárhogy! 1 gólt kaptunk, az is csak egy potya volt, és a lőtt gólok is épp annyira voltak elegek, amennyire kell, hogy meccseket nyerjünk!

                Ezután egy borzasztó hosszú 7 órás(!!!) pihenő várt ránk, ami egy örökkévalóságnak tűnt.

    Mint megtudtuk a B csoport elsőjével találkozunk a 16 közé jutásért, akik 3-ból 3 meccset nyerve 13-2-es gólkülönbséggel „sétáltak” tovább csoportjukból, ez azért magáért beszélt! De mi ezzel úgy voltunk, ha már idáig eljutottunk, és ennyit vártunk egy újabb 20 percnyi játékra, akkor tegyünk meg mindent, szívvel-lélekkel a meglepetésért!

    És akkor elérkezett a várva várt Pingvin FC-Obsitos FC mérkőzés a 16 közé jutásért! A mérkőzés előtt mi már meglestük ellenfelünk játékát, így nagyjából tudtunk, mire kell figyelni, már csak a pályán kell ezt érvényesíteni. Nem kezdtünk rosszul, máris megleptük őket egy-egy lövéssel. Csapatkapitányunk talán túlzottan is fel volt spanolva, minden labdáért ment, aminek az eredménye egy ütközés lett, ahol a kapus húzta a rövidebbet, és ezután kezdett majdnem főszerepet vállalni a bíró a mérkőzés alakulásában, hiszen az ellenfél részéről folyamatosan jöttek a panaszkodások. Nálunk lefújtak egy jogos kezezést, amit 1 perccel később,-még tisztábban látható esetben- ellenfelünknek nem tették, és gólt is szereztek belőle, 0-1…! De a tapasztalatból tudtuk már, hogy nem szabad a bíró döntéseivel foglalkoznunk, mennünk kell tovább, és küzdeni kell, szinte egy perccel később már jött is a válasz. Henézi jelezte, hogy ott a helye csapatának a legjobb 16-ben és elsütötte a balost, ami a rutinos kapus lábai között suhant be a kapuba, 1-1!!! Az Obsitos kicsit meglepődött, de nem adta fel, rákapcsoltak, dobálták fel a labdákat méretes támadójukra, akit Molnár Antal az egész meccsen bravúrosan, fáradtságot nem ismerve kapcsolt ki a játékból, elismerésre méltó elszántsággal és erővel! Anti nem kis ember, de neki még ez is hatalmas falat volt, de jól csinálta dolgát! Egyszer azonban nem sikerült odaérni ellenfelünkre, akik lefordult védőnkről, és kapura zúdította a labdát, ami a kapufával, majd pechünkre kapusunk hátával találkozott, ahonnan becsorgott… 1-2!  És még mindig az első félidőben jártunk. De ezt a gólt is kellő higgadtsággal kezeltük és félelmet nem ismerve mentünk előre, és láss csodát, most nem 9-esünk, hanem 10-esünk játszotta el első góljának lemásolását! Ismételten egy bal szélen alakuló támadás végén, és ballal elsütött lövés szállt egyenesen a kapus lábai között be a kapuba! 2-2!!! Eszméletlen félidő volt! Jött a második félidő. Taktikát váltottunk, most mi játszottuk azt, amit ellenfelünk. Kapusunk dobálta fel a labdákat, amiket Henézi rendszerint könnyedén át tudott venni, mert a védőmunkája nem volt a toppon az ellenfélnek.  A Szani-Henézi páros feléledt a második félidőre is, sorra jöttek a kontráink, amik sajnos nem lettek eredményesek. Eközben ellenfelünk is rengeteg helyzetet puskázott el, meg volt az esélyük a vezető gól megszerzésére, de döntő pillanatban hibáztak és mellé gurítottak. Ezután nekünk még ennél is nagyobb helyzet maradt ki. Gyönyörű labdakihozatal után indultunk meg a szélen passzolva, majd jött egy kulcspassz az utolsó 2 védő között, és Szani szembe a kapussal lőtte el a labdát, ami kapufáról jó irányba ment, de onnan a másik kapufa irányába ment, majd suhant el azelőtt és lett bedobás az akciónkból… Ezzel vége is lett, és jöhetett a rettegett büntetőpárbaj!

    Bátor dolgot vállaltunk be a büntetőpárbajra, mégpedig egy újabb kapuscserét! Molnár Antal foglalta el a helyét a vonalon! Az első büntetőt az ellenfél lőtte, amibe Anti bravúrosan beleért, de túl erős volt a lövés, így gól lett..0-1

    Rajtunk volt a sor, és Szaniszló Dániel, az eddig 3 gólt szerző csatárunk kezdte a 7-eseket a mi oldalunkon. Daninak remek a jobb lába, szenzációs gólokat tud lőni, de most hibázott, és a kapusba lőtte a labdát, maradt a 0-1!

    Az Obsitos 2. rúgója esélyt sem adva lőtt a kapuba, ezzel már 0-2!

    Ha kihagyjuk kiesünk… Jött Molitorisz Patrik, és  visszaadta a reményt, higgadtan berúgta  a maga büntetőjét, 1-2!

    Jött a 3. kör, ahol mindent eldönthetett volna, ha az Obsitos-játékos belövi a büntetőt, de Anti bravúrral kivédte azt, és lőhettünk a folytatásért, maradt az 1-2!

    És akkor jött egy érdekes pillanat, talán itt dőlt el minden, de nem a pályán, hanem „odafent”! Henézi állt oda a 3. büntetőhöz, tudván, hogy hiába rúgott 2 gólt és  hozta vissza „2. családját” a meccsbe, ha most hibázik, vége! Talán ennek betudhatóan, borzasztóan lőtte el a büntetőt, középre, épp oda, ahol a kapus    tartózkodott! De jött az a bizonyos „segítség kívülről”, és bár Jani a kapusba lőtte a labdát az becsorgott, és ismét visszajöttünk a meccsbe, 2-2!!!

    A következő körben ismét nem hibázott az Obsitos, és újra ránk helyezte a terhet (2-3), pontosabban Szűcs Dánielre, aki a 4. 7-est végző játékosunk volt, és most rajta volt a sor, hogy meccsben tartsa a csapatot. Az egész meccsen remek védőmunkát végezve neutralizálta az Obsitos motorját, és itt sem hibázott, belőtte, 3-3!!!

    És akkor jött az 5. kör!

    Az Obsitos már kicsit frusztrált volt, hogy még mindig nem ők a győztesek. Az 5. rúgójukon ez meg is látszott, hiszen a felsőkapufára bombázta a labdát!!! Maradt a 3-3, és lőhettünk a továbbjutásért!

    Csapatkapitányunk úgy döntött, hogy Anti végezze el a sorsdöntővé válható büntetőt, így egyenesen a kezébe adta a játékszert. Anti teljesen kimerülve már, de odaállt a labda mögé és védhetetlenül a bal alsóba tüzelt, MEGCSINÁLTUK, TOVÁBBJUTOTTUNK A LEGJOBB 16 KÖZÉ!!!

Elképesztő ünneplés tört ki belőlünk és mindenki egy kupacban egymás nyakába ugrott a sarokba rohanó Anti után! Hangrobbanás a Labdakertben!

    Itt már úgy volt, hogy akármi lesz, most már túlteljesítettük elképzeléseinket, és egy erős mezőnyben a 16 közé jutás egy igazi siker számunkra! Megtudtuk, hogy a következő ellenfelünk, egy korábbi többszörös döntős, a Kunszentmiklós együttese lesz, akik hozzánk képest profik. Ez sajnos már az első percekben meglátszott, pár játékosunk még a korábbi meccs fáradalmait sem heverte ki, de mindent megtettünk, de hamar tudatták velünk, hogy ők már egy magasabb szintet képviselnek. Rendkívül szervezetten és higgadtan játszottak, mi pedig gyorsan kaptunk 3 gólt, igaz 2 elkerülhető lett volna, de már nem voltunk 100%-osak, meg kijött már a szintkülönbség is. Az ellenfél már 5 rúgott gólnál járt, mi azonban nem tudtuk belőni a helyzeteinket, pedig voltak jó pár 1 az 1 elleni helyzetünk, amit a kapusba lőttünk. Ilyenkor lenne normál esetben a bánkódás, hogy „mi lett volna, ha…”, de most nem így álltunk hozzá. Játszottunk, harcoltunk, azért egy becsületgólt begyötörtünk, így 5-1 lett a vége a Kunszentmiklós javára, gratuláltunk Nekik, megérdemelten mentek tovább!

    Az utolsó mérkőzésen egy könyöklést követően Törgyéki Rináldó védőnk egy elsőre komolyabbnak tűnő orrsérülést szenvedett, ezúttal is Jobbulást, és mielőbbi felépülést kívánunk Neki!!!

Összegezve egy jó hangulatú, élvezetes, fordulatos kupán vagyunk túl, ahonnan ráadásul egy számunkra hízelgő eredménnyel távozhattunk!

Eredmények és statisztikák:

PINGVIN FC-Békás Grund 2-1

PINGVIN FC-Marussia 2-0

PINGVIN FC-Hanyatt SE 0-0

PINGVIN FC-Obsitos FC 2-2 büntetőkkel 4-3

PINGVIN FC-Kunszentmiklós 1-5

Gólszerzők:

Henézi János 4

Szaniszló Dániel 3